A Vajdasági protestáns kataszter a Reformáció Emlékévéhez kapcsolódó vajdasági kiadvány, mely bemutatja a délvidéki lutheránus és református egyházakat, azok gyülekezeteit. A történelmi áttekintés mellett a jelen állapotot kívánja bemutatni az érdeklődőknek.Előszót dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa írt.Bővebben

Jelen dolgozat megkísérli hozzájárulni a felszabadulás után likvidált polgári személyekkel kapcsolatos téma megismeréséhez. A kommunista hatalom sajátos, célirányos eljárásának megközelítésére, megismerésére fókuszál, amikor a hatalom a szabadkai népellenséggel való leszámolás élét elsősorban a németek és a magyarok felé fordítja, illetve mindazok felé, akik szerencsétlenségükre magukon viselték az ellenség jelzőjét. EzekbenBővebben

Lapvélemények a Köszönöm addig is… első kiadásáról “Az orvosregényeket rendszerint nagy érdeklődéssel fogadja a közönség. De különösen érdekes, az, ha egy orvos a maga életregényét írja meg és juttatja az olvasóhoz. Ilyen könyv dr. Munk Artur most megjelent regénye, a “Köszönöm addig is…”. – Ez a könyv – amely voltaképpenBővebben

Az európai fürdők mintájára a Szabadkához közeli Palicsi-tó partján is kialakul a 19. század közepén egy kirándulóhely, amely lassan fürdővé, illetve a polgári réteg nyaralójává fejlődik. A polgárság új típusú épületek divatját honosítja meg: bérpalotákat a városban és polgári nyaralókat az üdülőhelyeken. Az időszakos lakhatást szolgáló nyaralók a 19. századBővebben

Egy 1932-es gyilkosság nyomába szegődünk. Rendhagyó módon a gyilkosság történetének feldolgozása mellett bemutatjuk azt a zsidó Szabadkát is, amely az események és szereplők révén közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódott ehhez a történethez.Bővebben

Nagyapánk, néhai Halbrohr József 1968-ban megírta visszaemlékezéseit, melyben nem csak a saját életét, de a család évszázados múltját is megörökítette. Ez a kézirat a családunk egyik féltve őrzött kincse. A zsidóság számára az egyik legfontosabb parancs a Mondd el fiaidnak, mely az emlékezetkultúrának oly fontos eszköze. Ennek a parancsnak aBővebben

Az eredeti Receptkönyv – amely jelenleg az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának gyűjteményében található Washingtonban – létezése és fennmaradása két nőnek köszönhető: az édesanyámnak, aki megírta, és a háború előtt a családunknál szolgáló szakácsnőnek, aki megmentette a könyvet. A Receptkönyv írója, édesanyám,Fenyves Lajosné Geréb Klára, Szabadkán született 1897-ben. Klára édesapja, GerébBővebben

Egyszerre jelenik meg Frankl Istvánnak, Szabadka egykori főmérnökének és Marko Protićnak, a szabadkai görögkeleti egyházközösség egykori parókusának a visszaemlékezése. Mindkét visszaemlékezés – műfajából kifolyólag is – szubjektív: a történelmi folyamatokat a szerzők saját látószögükből, a saját értékvilágukon keresztül mutatják be, legitimizálva a kort és az eseményeket, amelyeknek részesei, gyakran pedig alakítói voltak.Bővebben