Az európai fürdők mintájára a Szabadkához közeli Palicsi-tó partján is kialakul a 19. század közepén egy kirándulóhely, amely lassan fürdővé, illetve a polgári réteg nyaralójává fejlődik. A polgárság új típusú épületek divatját honosítja meg: bérpalotákat a városban és polgári nyaralókat az üdülőhelyeken. Az időszakos lakhatást szolgáló nyaralók a 19. század második felétől az első világháborúig terjedő időszakban az egyszerű, háromosztatú, a falusi, alföldi építészet jegyeit magukon hordozó épületekből fejlődtek reprezentatív, divatos, svájci nyaralókká, majd fokozatosan az állandó lakhatást szolgáló, egyéni családi házakká alakultak.